Az iráni konfliktus elhúzódása és az azzal járó kockázatok a globális olajellátásra egyre érezhetőbb hatást gyakorolnak az európai gazdaságokra, Romániát is beleértve. Az energiapiacok nagyfokú volatilitásával jellemezhető kontextusban az üzemanyagárak emelkedése a geopolitikai sokk valós gazdaságra gyakorolt hatásának egyik fő közvetítő csatornájává válik.

Az iráni háború eszkalálódása azonnali reakciót váltott ki a nemzetközi piacokon, amelynek hatása a kőolaj hordónkénti árának, valamint más energiaforrások árának, hirtelen emelkedésében is megmutatkozott.

Ahhoz, hogy képet kapjunk a jelenlegi energiaválság mértékéről, érdemes párhuzamot vonni a legutóbbi hasonló 2022-es válsággal, amely Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdetekor alakult ki.

Az orosz–ukrán konfliktus kezdetén, 2022. február 23-án a Brent-olaj ára 96,84 USD/hordó volt, egy hónappal később pedig 119,03 USD/hordóra emelkedett, ami 22,91%-os növekedést jelent. Ugyanezen időszak alatt a TTF földgázárfolyam 88,89 euró/MWh-ról 111,61 euró/MWh-ra emelkedett (+25,55%). Ehhez képest az USA/Izrael–Irán konfliktus esetében a dinamika lényegesen erőteljesebb volt. A Brent-olaj ára a 2026. február 28-i 72,48 USD/hordóról egy hónap alatt 115,86 USD/hordóra emelkedett (+59,85%), míg a TTF földgázárfolyam 31,96 euró/MWh-ról 54,81 euró/MWh-ra emelkedett, ami 71,50%-os növekedést jelent. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy 2022-ben a földgázár-válság csak néhány hónap múlva, ősz elején vált erőteljesebbé. Hasonló forgatókönyv alakulhat ki az idei évben is, ha az iráni háború eszkalálódik és őszig húzódik.

Fontos kiemelni, hogy a Hormuz-szoros lezárása által okozott zavar körülbelül 15–20-szor nagyobb, mint az ukrajnai háború első hónapjaiban tapasztalt kínálati hatás, ami miatt ez sokkal nagyobb közvetlen fenyegetést jelent a globális olajellátásra nézve.

Nem utolsósorban a román kormánynak 2022-ben nagyobb mozgástere volt a beavatkozásokhoz és támogatásokhoz, mivel az állami költségvetés a világjárvány után már konszolidációs pályára állt. A hiány 2021-ben a GDP 6,7%-át tette ki, míg 2025-ben 7,6%-os hiánnyal zárt a költségvetés.

Három fő csatornát azonosítottunk, amelyeken keresztül a közel-keleti konfliktus negatív hatással lehet Románia gazdasági növekedésére.

  • Magas infláció. Noha az ország a régió más államaihoz képest bizonyos mértékű energiafüggetlenséggel rendelkezik, a belföldi árak a nemzetközi piacok alakulásához igazodnak. Így az olajár emelkedése gyorsan magasabb szállítási, termelési és logisztikai költségekhez vezet, ami rontja a vállalatok versenyképességét és a háztartások költségvetését. Ezek a szűkös költségvetések további nyomást gyakorolnak a fogyasztásra, amely már így is alacsonyabb az előző évhez képest, ez pedig korlátozza az ország gazdasági növekedését.
  • Az export visszaesése. A magas olajárak, valamint a globális geopolitikai bizonytalanságok negatív hatással vannak az euróövezet gazdasági növekedésére. Ez a régió Románia exportjának legfontosabb célpiacát jelenti. A térség országainak negatív gazdasági kilátásai közvetlen hatással vannak a román exportőrökre, és az export potenciális csökkenése közvetlenül fékezi az ország GDP-jének alakulását.
  • Gazdasági bizonytalanságok. A jelenlegi, számos bizonytalansággal jellemzett geopolitikai és gazdasági helyzetben, a vállalatok inkább elhalasztják az erre az időszakra tervezett beruházásaikat, azért rugalmasak maradjanak és felkészüljenek a nem várt helyzetekre. A lakosság is inkább a megtakarítás mellett dönt, elhalasztva vagy csökkentve a beruházásokat és általában a fogyasztást. Az állami költségvetésre nézve fontos, hogy a befektetők óvatosabbá válnak ezekkel a kockázatokkal szemben, ez pedig hozzájárulhat az államadósság finanszírozási költségeinek emelkedéséhez. Mindezek a tényezők rontják a román gazdaság 2026-os kilátásait.

Ezeket a befolyásoló tényezőket figyelembe véve csapatunk becslése szerint a Brent-olaj hordónkénti árának minden 10%-os emelkedése körülbelül 0,3 százalékponttal növelheti Románia éves inflációs rátáját.

Az olajár emelkedése három fő mechanizmuson keresztül lassíthatja a gazdasági növekedést. Az első közvetlen hatás: a vásárlóerő csökkenése az árak emelkedése következtében a fogyasztás visszaeséséhez vezet, és ezáltal a gazdasági növekedés ütemének lassulásához. A másik két csatorna közvetett. Egyrészt a globális gazdaság, és különösen az euróövezet gyengülése hatással van a román gazdaságra is, tekintve, hogy ezek az országok Románia fő kereskedelmi partnerei. Másrészt a gazdasági bizonytalanság növekedése óvatosabb magatartást vált ki a gazdasági szereplőkből, akik elhalaszthatják vagy csökkenthetik a jelentős beruházásokat. Hasonlóképpen a lakosság is hajlamos módosítani fogyasztási szokásait, és elhalasztani a nem alapvető kiadásokat.

A válság enyhítését célzó intézkedések tekintetében az üzemanyagárak felső határának megállapítása a kereskedelmi felár korlátozása révén csupán egy rövid távú, átmeneti megoldás, amelynek célja, hogy a vállalatoknak és a háztartásoknak időt biztosítson az új helyzethez való alkalmazkodásra. Hosszú távon azonban az ilyen beavatkozások a piaci egyensúly torzulásához vezetnek, beleértve a termékhiány kockázatát is, ami miatt fenntarthatatlannak tekinthetők.

Jelenleg a legfőbb probléma a rendelkezésre álló kőolajmennyiség csökkenése, amely a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet következménye, és amely közvetlenül tükröződik az üzemanyagárak emelkedésében. A kormány már lépéseket tett az üzemanyag-piacot ért kezdeti sokk enyhítésére: ideiglenes intézkedéseket hozott, amelyek 2026. június 30-ig érvényesek, így biztosítva a gazdasági szereplőknek a szükséges időt az új piaci feltételekhez való alkalmazkodáshoz.

Ugyanakkor, mivel a strukturális problémát középtávon és hosszú távon nem lehet hasonló intézkedésekkel kezelni, minden kormány alapvető feladata annak biztosítása, hogy a bevezetett politikák ne súlyosbítsák a már meglévő költségvetési egyensúlyhiányokat. A korlátozott mozgástérrel jellemezhető, törékeny fiskális helyzetben a költségvetési intézkedések mértéke és fenntartása kritikus fontosságúvá válik.