Az első megszorító intézkedéscsomag 2025. augusztus 1-jén lépett hatályba, azzal a kinyilvánított céllal, hogy már ebben az évben hozzájáruljon a költségvetési hiány csökkentéséhez. Hatása várhatóan 2026-ban lesz lényegesen jelentősebb lesz, amikor az intézkedések a teljes pénzügyi évre kiterjedően hatályba lépnek. Ennek következtében több olyan becslés is megjelent a nyilvánosságban, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági és költségvetési helyzet reális megértéséhez, valamint a GDP 3%-át kitevő hiánycél eléréséhez vezető hiteles útvonal felvázolásához. Nem szabad elfelejteni, hogy az első fiskális intézkedéscsomag kidolgozása során az Európai Bizottság azt javasolta Romániának, hogy 2030 végéig korrigálja túlzott hiányát.  A hiány ekkorra várhatóan a GDP 3%-os küszöbérték alá csökken, amely az Európai Unión belüli túlzott hiány eljárás megindításának küszöbértéke.

2025 júliusában a Költségvetési Tanács véleményt nyilvánított az első csomag intézkedéseit tartalmazó törvénytervezetről. E dokumentum szerint az intézkedések a költségvetési hiány 0,61%-os csökkenését eredményezhetik a GDP-ben, ami azt jelenti, hogy a hiány az év végére a GDP 8,04%-a körül lenne. Meglepő módon a legnagyobb hitelminősítő intézetek optimistábbnak tűnnek, legalábbis legfrissebb nyilvános előrejelzéseik alapján. A Fitch 2025-re a GDP 7,4%-át kitevő költségvetési hiányt jósol, míg a Moody’s és az S&P Global 7,7%, illetve 7,8%-os hiányt becsül. Ezek különösen optimistának tünnek, tekintettel a Pénzügyminisztérium augusztusi nyilatkozatára, miszerint az év végi költségvetési hiány előrejelzése „nem 7-essel kezdődik”.

Ebben az összefüggésben a 2026-ra vonatkozó előrejelzés még nehezebbé válik. A RoEM csapat nyilvánosan elérhető információkon alapuló elemzése szerint, a következő évre vonatkozó becslések szintén ellentmondásosak, csak más előjellel. A Költségvetési Tanács becslése alapján az első csomagban szereplő intézkedések a költségvetési hiányt a GDP 3,35%-ával csökkenthetik, így a hiány 2026-ban a GDP 5,3%-ára csökkenhet (a 2024-es 8,65%-ról). A nyilvános állásfoglalások és a hitelminősítő intézetek azonban óvatosabbak ebben a kérdésben, és általában a GDP 6%-át meghaladó értékeket becsülnek. Pontosabban, a legpesszimistább becslésű Standard & Poor’s szerint a hiány 6,4% lesz, míg a Fitch és a Moody’s a GDP 6,1%-ot, illetve 6,3%-ot tartja reálisabb forgatókönyvnek. Fontos megjegyezni, hogy ezek a becslések kizárólag a kormány első fiskális csomagjában szereplő intézkedéseken alapulnak.

Az egyes intézkedések szintjén a Költségvetési Tanács becslései világosabb képet adnak a beavatkozások szükségességéről és hatásairól. Ezen elemzések szerint az ÁFA emelés jelenti a legjelentősebb intézkedést a bevételi oldalon: 2025-ben az első intézkedéscsomag által generált, becsült 0,51%-os GDP-növekedésből körülbelül 0,30% – azaz csaknem 60% – kizárólag az ÁFA mértékek változásának tulajdonítható.

Ez a magas arány 2026-ban is változatlan marad, amikor az új ÁFA kulcsok hatása továbbra is domináns lesz. Bár az első csomagban szereplő egyéb fiskális intézkedések – például az osztalékadó, az úthasználati díj és a szerencsejáték-adó emelései – január 1-jén lépnek hatályba, ezeknek az adóbevételek növekedéséhez való hozzájárulása a GDP 0,9%-ára becsülhető. Összehasonlításképpen: a teljes csomag bevételekre gyakorolt összhatása a GDP 1,71%-ára becsülhető. Így az ÁFA emelés a 2026-os első adóreform-csomagban szereplő intézkedésekből származó további költségvetési bevételek több mint felét fogja kitenni.

A kiadási oldalon a 2025-re tervezett költségvetési intézkedések becsült hatása viszonylag csekély, hozzájárulva a közkiadások GDP-arányos, mintegy 0,1%-os csökkenéséhez. 2026-ban azonban ez a hatás várhatóan jelentősen megnő, elérve a GDP 1,58%-át. A legjelentősebb megtakarítások a nyugdíjak és a közszféra bérei 2025. decemberi szinten történő befagyasztásából származnak. Másrészt, még ha egyes kiadáscsökkentések a GDP arányában szerényeknek tűnnek is – például az oktatási kiadások csökkentése 2025-ben a GDP mindössze 0,02%-át, 2026-ban pedig 0,2%-át teszi ki –, az érintett területre jelentős hatással lehetnek. Így az oktatási szektor éves kiadásainak GDP-arányos 0,2%-os csökkenése az oktatásra szánt teljes költségvetés több mint 6%-os csökkenését jelentheti (feltételezve, hogy 2026-ban az oktatásra szánt költségvetés aránya 2025-höz hasonlóan körülbelül 3% lesz), ami jelentősen befolyásolhatja a szektor működését.

Az általános becslések szerint az első fiskális intézkedéscsomag elengedhetetlen volt a küszöbön álló fiskális válság elhárításához.  Az áfa vagy a jövedéki adók emelése azonnali többletbevételt jelentett az állami költségvetés számára, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi befektetők visszanyerjék bizalmukat az ország válságkezelő képessége iránt. Ezek az intézkedések továbbra is támogatni fogják a költségvetési hiány ellenőrzés alatt tartására irányuló erőfeszítéseket. A jelenlegi előrejelzések azonban azt mutatják, hogy további strukturális reformok hiányában ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a költségvetési hiány 2030-ra a GDP 3 %-os küszöbérték alá csökkenjen. Ezért az augusztusban elfogadott sürgős intézkedéseken túlmenően elengedhetetlenül szükséges olyan kiegészítő reformokat végrehajtani, amelyek célja a köz- és pénzügyi rendszer működési zavarainak orvoslása, például a közigazgatásban a létszámfelesleg megszüntetése, az állami kiadások optimalizálása és az indokolatlan adómentességek megszüntetése. Ezen irányokat feltétlenül be kell építeni a második és az azt követő reformcsomagokba is, hogy biztosítható legyen a fiskális politikák hatékony végrehajtása, és a vállalt kötelezettségeknek megfelelően helyreállítható legyen a közép- és hosszú távú költségvetési egyensúly.