Az USA agresszív vámemelése jelentős hatással lesz minden érintett gazdaságra. A kérdés csak az, hogy ki veszít kevesebbet?

2025. április 2-án Trump elnök agresszív vámokat jelentett be: az USA-ba importált minden termékre (függetlenül a forrástól) alkalmazandó 10%-os vám mellett a világ számos országára magasabb vámokat vetnek ki. Így például az összes EU-tagállam USA-ba exportált termékeire 20%-os vámot vetnek ki. Összességében ezek az intézkedések olyan változást hoznak, amelyre az USA kereskedelmi történetében az elmúlt 100 évben nem volt példa: az importra vonatkozó tényleges vámtétel 2,3%-ról rekordszintű, 22-23%-ra emelkedik. Ez a világkereskedelem szempontjából példátlan döntés minden bizonnyal jelentős hatással lesz az érintett gazdaságokra, de az USA gazdaságára és a világkereskedelemre is.

Az intézkedésekre azt követően került sor, hogy az új amerikai kormányzat az elmúlt két hónapban 25%-os vámot vetett ki az USA-ba importált összes autóra, valamint az acél- és alumíniumtermékekre. Hasonlóképpen 10%-os, majd később 20%-ra emelt vámot vetettek ki a Kínából származó behozatalra, valamint 25%-os vámot a Kanadából és Mexikóból származó behozatalra (amelyet februárban ideiglenesen felfüggesztettek, de az áprilisi nagy bejelentéssel újra bevezettek). Ebben a változékony környezetben a RoEM csapata elemezte az EU és az USA kereskedelmi kapcsolatait, hogy tisztább képet kapjon a bevezetett vámok lehetséges hatásáról az EU gazdaságára és  implicit módon Románia gazdaságára.

 

Mit mutatnak az USA-val folytatott uniós és romániai kereskedelmi adatok?

Románia külkereskedelmének szerkezetét elemezve azt találjuk, hogy az USA az ország teljes külkereskedelmének mindössze 2,34%-át teszi ki, amely az exportot és az importot egyaránt magában foglalja. Fordítva is hasonló a helyzet, Románia az USA teljes külkereskedelmének mindössze 0,10%-át adja. Az a következtetés azonban, hogy ezeknek a vámoknak elhanyagolható hatása lesz Románia gazdaságára nézve, téves. Egyrészt a 2,34%-os, kisebb részesedés annak is köszönhető, hogy az EU-tagállamokban a külkereskedelem az EU-tagországok közötti kereskedelmet is magába foglalja, másrészt pedig a függőség közvetett módon, az EU más tagállamai keresztül sokkal nagyobb.  Az EU egészének szintjén ugyanis az USA részesedése a külkereskedelemben 7,1%, a magasabb érték pedig a nyugat-európai országok jelentősebb amerikai kereskedelmi kapcsolatainak köszönhető. Sőt, ez az arány a gyakorlatban sokkal magasabb, ha az EU-tagállamok közötti kereskedelmet kivesszük az egyenletből, mivel az USA például az EU-tagállamok legnagyobb EU-n kívüli exportpartnerének számít. Mivel Románia ellátási láncain keresztül szorosan kapcsolódik az EU nagy országainak gazdaságaihoz, a bevezetett vámok közvetett negatív hatással lesznek az ország gazdaságára is. Például a Németországból az Egyesült Államokba leginkább exportált termékek az autók és autóalkatrészek, amelyek versenyképessége az új vámok következtében romlani fog, és a hatás a román autóalkatrész-iparban is érezhető lesz, amely a német autógyártó cégeknek szállít.

 

Az új vámtarifák várható hatása

A vámok általában gyengítik a gazdasági teljesítményt, mind azokban az országokban, amelyekre a vámokat bevezetik, mind pedig a vámokat bevezető országban. A nemzetközi kereskedelem megnövekedett akadályainak végeredménye mindig negatív, a kérdés csak az, hogy ki veszít kevesebbet? A Trump-kormányzat által bevezetett vámok első közvetlen hatása valószínűleg az USA-ban jelentkező inflációs nyomás formájában fog megnyilvánulni, mivel a vámok közvetlenül az importált áruk végső árának emelkedésében és ezáltal az infláció szintjében fognak megmutatkozni. Az Egyesült Államokban gyártott termékek is drágulhatnak, ha importált nyersanyagokon és alkatrészeken alapulnak. Ezek hazai termeléssel való helyettesítése, még ha el is fogadjuk, hogy ez egy megvalósítható forgatókönyv, hosszabb átfutási időt igényel, ami rövid távon az amerikai GDP növekedési ütemének közvetlen lassulásához vezet. Az USA GDP-je hosszabb távon szintén megsínyli a helyzetet, még akkor is, ha a globális ellátási láncok alkalmazkodnak az új körülményekhez. Az amerikai hazai termelők átlagos hatékonysága csökkenni fog, mivel az importvámok bevezetésével gyengül a verseny a hazai piacokon.

Másrészt az EU-ból az USA-ba irányuló export szintén kevésbé lesz versenyképes (az új vámok ugyanis közvetlenül növelik az árakat az amerikai piacon), ami csökkenteni fogja az uniós termelés volumenét. Emellett az, hogy az USA belföldi piacán nem tudnak terjeszkedni, ártani fog a nagy uniós cégek egy részének, ami csökkenti az európai gyártók átlagos hatékonyságát. A csökkenő export és a termelés hatékonyságának csökkenése az uniós országokban a gazdasági növekedés lassulásában fog megmutatkozni, mivel az európai ipar már a vámok bevezetése előtt is nehéz, szinte stagnáló időszakon ment keresztül. Az európai szintű gazdasági szimulációk azt mutatják, hogy az uniós országokra kivetett vámok rövid távon akár az európai gazdaság enyhe visszaeséséhez is vezethetnek, de az Egyesült Államok sem úszná meg a gazdasági zsugorodást, még ha az esetleg enyhébb is lenne. Ha az EU hasonló vámemeléssel válaszol az USA-val szemben, a fent leírt negatív hatások megsokszorozódnak az infláció és a gazdasági lassulás tekintetében, és az elhúzódó kereskedelmi konfliktus bizonytalansága és kiszámíthatatlansága veszélyeztetni fogja az üzleti tervezést és a vállalkozások beruházásait, ami feltétlenül szükséges a hosszú távú gazdasági növekedés fenntarthatóságához.