Jövedelmi trendek Romániában az EU-csatlakozás óta: a bérek jelentősen nőttek, az egyenlőtlenségek csak lassan csökkentek
Románia uniós csatlakozása óta, de különösen az utóbbi 7-8 évben a romániai fizetések látványosan nőttek, a havi nettó átlagkereset 2023 végére először haladta meg az 1000 eurós küszöböt. Nominálisan több mint háromszoros növekedésről beszélhetünk 2007 és 2024 között (a 2007-es 312 eurós havi nettó átlagbérről 1045 euróra 2024-ben). Figyelembe véve az infláció hatását is, a reálnövekedés akkor is dupláyódást mutat a nettó átlagbér tekintetében (+122%). Ennek a növekedésnek az eredménye, hogy az átlagbérek tekintetében Románia a régióban mára már több országot is megelőz.
A pozitív fejlemények ellenére azonban az ország lakosságának nagy része másképp éryékeli havi jövedelmének alakulását, és nem tapasztalja életszínvonalának jelentős emelkedését. Az eltérő megítélés egyik magyarázata az országon belüli gazdasági egyenlőtlenségek. Ezért, még ha az átlagos bérszínvonal dinamikusan emelkedik is, a társadalom nagy része kevésbé részesül ebből a növekedésből, a társadalmi feszültségek fokozódnak, ami akár az ország jövőbeli gazdasági fejlődését is veszélyeztetheti.
Mit mutatnak a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó statisztikák?
A havi béregyenlőtlenségi adatok elemzése néhány meglepő eredményt hozott. Egy korábbi tanulmányunkban kimutattuk, három Romániát különböztehetünk meg és ezekben a lakosság gazdasági jóléte jelentősen eltér egymástól (a főváros a legmagasabb bérekkel, a gazdaságilag dinamikusan fejlődő városokkal rendelkező megyék, mint Kolozsvár, Temesvár vagy Brassó, ahol a bérek általában meghaladják az országos átlagot, és az ország többi régiója, ahol az átlagbérek jóval az országos átlag alatt vannak). Mindemelett, a bérek közötti egyenlőtlenség országos szinten csökkenő tendenciát mutat. Az egyenlőtlenségek csökkenése azonban nagyon lassú: míg 2007-ben a romániai munkavállalók 71%-a keresett az országos átlag alatt, addig 2023-ban ugyanez az arány valamivel 67% alatt volt. Ez a 4 százalékpontos csökkenés nem jelenti a helyzet jelentős javulását, különösen mivel ez a fejlődés 17 év alatt következett be: a kivánt irányba mozdult az ország, de a béregyenlőtlenség csökkenésének sebessége túl lassú.
A teljesebb kép érdekében a RoEM csapata a lakosság teljes jövedelmének alakulását is elemezte, amely a fizetések mellett a szociális juttatásokat is magába foglalja, mint például a nyugdíjakat és a befektetési jövedelmeket, beleértve a saját vállalkozásokból származó jövedelmeket is. Románia EU-csatlakozását követő időszakban az összjövedelmek is látványosan fejlődtek. A legjelentősebb növekedést 2016 után mérték. Pontosabban, a teljes havi jövedelem mediánértéke (azaz az összes jövedelem középső értéke, amelynél a lakosság fele keresett többet, a másik fele pedig kevesebbet) csaknem ötszörösére nőtt ebben az időszakban (a 2007-es 134 euróról 653 euróra 2024-re). Azt is meg kell jegyezni, hogy a havi összjövedelmet egy egyenértékű felnőttre számítják ki, figyelembe véve az egyenletben a háztartás összes tagját, így az egy főre jutó teljes jövedelem alacsonyabb lehet, mint az adott évi átlagbér, mivel ez utóbbit csak a foglalkoztatottakra számítják ki.
Az összjövedelmek dinamikus alakulása mellett, amely hasonló a bérek alakulásához, a jövedelmi egyenlőtlenségre vonatkozó adatok váratlan eredményeket hoznak. Az egyenlőtlenségi index, amelyet a népesség legmagasabb jövedelemmel rendelkező 20%-ának jövedelmeként számítanak ki a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20%-hoz viszonyítva (felső 20% vs. alsó 20%), az egyenlőtlenség erőteljes csökkenését mutatja: míg 2007-ben ez az arányszám 8,1 volt (a legjobban keresők 20%-a 8,1-szer annyit keresett, mint az ország legalacsonyabban keresők 20%-a), addig 2024-re értéke csaknem felére, „csak” 4,6-ra csökkent (a legjobban keresők 20%-a 4,6-szer annyit keresett, mint az ország legalacsonyabban keresők 20%-a). Összességében az adatok azt mutatják, hogy a lakosság szegmenseinek a medián feletti havi jövedelemmel rendelkezők aránya egyre kisebb lett az ország összes realizált jövedelméből, míg ugyanez az arány a lakosság alacsony jövedelmű szegmenseinek esetében fokozatosan növekedni kezdett. A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése az utóbbi 4 évben erőteljesebben jelentkezik, különösen 2024-ben, a béremelések, a minimálbér és a nyugdíjak növekedésének évében.
Jövedelmi egyenlőtlenségek Romániában Európához képest
Kérdés, hogy a fenti 4,6-szoros jövedelemkülönbség viszonylag magasnak számít-e vagy sem. Azért hogy legyen összehasonlítási alapunk, ugyanazt a mutatót megvizsgáltuk az Európai Unió országaiban. A 2024-re vonatkozó európai rangsorban Románia a rangsor közepén helyezkedik el, Franciaországgal egy szinten, megelőzve 11 olyan országot, ahol a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyobbak. A legmagasabb egyenlőtlenségi indexértékkel rendelkező országok közé tartozik Bulgária (7,0), Litvánia (6,3) és Lettország (6,3), míg az első helyen Csehország (3,3), Szlovénia (3,4) és Belgium (3,5) áll. Fontos kiemelni azt is, hogy 2015-ben Románia az EU-ban a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező ország volt. Akkor a lakosság 20%-ának két legmagasabb, illetve legalacsonyabb havi jövedelemmel rendelkező szegmense esetében 8,3 volt az arány. Az egyenlőtlenségek csökkentése terén az elmúlt években elért előrelépés tehát figyelemre méltónak tekinthető. Mindezen statisztikákat figyelembe véve megállapítható, hogy Romániának sikerült jelentősen csökkentenie a jövedelmi egyenlőtlenségeket, különösen az utóbbi években, több európai országot is megelőzve. Ez a javulás azonban csak a közelmúltban következett be, és tekintettel az országban tapasztalható társadalmi feszültségekre, fontos, hogy ezek az eredmények hosszú távon is fennmaradjanak.
