A múlt héten a román parlament elfogadta a 2025-ös költségvetést, amelynek célja, hogy az elmúlt években elért jelentős költségvetési hiányok után, az állam ismét a költségvetési egyensúly helyreállításának útjára lépjen. A költségvetés reális referenciaszámokat vett figyelembe, amelyeket azonban a globális és a helyi gazdaságban bekövetkező előre nem látható események befolyásolhatnak. Pontosabban, a költségvetés 2,5%-os, a tavalyinál magasabb, gazdasági növekedésen és a tavalyinál mérsékeltebb, 4,4%-os éves infláción alapul. Ezeket figyelembe véve a kormány a GDP 2,3 százalékpontos bevételnövekedéssel és mindössze 0,7 százalékpontos kiadásnövekedéssel számol, ami 2025 végére a GDP 7%-át kitevő költségvetési hiányt eredményez. A költségvetési hiánycél jelentős csökkenést jelent a 2024-es 8,6% feletti hiányhoz képest. Ugyanakkor jelezi a kormány elkötelezettségét az állami költségvetés hosszú távon fenntartható pályára állítása mellett. Hogyan néz ki  Románia állami költségvetése más uniós országokéhoz képest, és milyen mozgástér áll rendelkezésre rövid és hosszú távon?

Románia költségvetése európai összehasonlításban

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2023-as európai szintű statisztikai adatok sokatmondóak. Ezek azt mutatják, hogy 2023-ban, akárcsak az előző években, Románia költségvetési bevételei és kiadásai (a GDP százalékában) egyaránt jóval az uniós átlag alatt voltak. 2023-ban Románia költségvetési kiadásai 8,7 százalékponttal elmaradtak az Uniós átlagtól¹, míg a költségvetési bevételeknél a különbség jóval nagyobb, 11,8 százalékpont volt. Ez a viszonylag magasabb bevételi rés 2023-ban 6,6 százalékos költségvetési hiányt eredményezett Romániában, míg az Európai Unió átlaga csupán 3,5 százalék volt. Ez a szakadék 2024-ben tovább nőtt: a romániai kormányzati kiadások tovább emelkedtek, míg a bevételek csak kis mértékben nőttek, ezzel a költségvetési deficit elérte a GDP 8,6%-át.

¹A 2023-as költségvetés bevételeinek és kiadásainak számítása az Eurostat módszertanát követi, míg a 2024 és 2025-ös adatok a Pénzügyminisztérium módszertanára épülnek. A két módszertan között kismértékű eltérés lehetséges.

Mit tervez a kormány rövid távon 2025-ben?

A költségvetési egyensúly helyreállítása felé vezető nehéz út megkezdése érdekében a román kormány a bevételek jelentős növelésével (a GDP 32,6%-áról 34,9%-ra) és az állami kiadások csekély mértékű növelésével (41,2%-ról 41,9%-ra) számol, azért, hogy 2025 végére elérje a GDP 7%-át kitevő költségvetési hiánycélt. A költségvetési bevételek az előrejelzések szerint főként az Uniós forrásoknak a nemzeti reformprogramon keresztül történő jobb felhasználása és a magasabb adóbevételek által növekednének (elviekben több adót gyűjtenének be,  miközben az adókulcsok erőteljesen nem emelkednének). A GDP-arányos költségvetési kiadások növekedésének megfékezésére tervezett legfőbb eszköz a javakra és szolgáltatásokra fordított állami kiadások és a saját forrásokból történő beruházások csökkentése lenne. Mindeközben a bérek és nyugdíjak 2024-es szinten tartását ígérik. Talán a legfontosabb változás az Uniós források segítségével megvalósuló beruházásokat érinti, amelyek, a terv szerint, jelentősen növekedni fognak. Ez a növekedés nem csak a kormányzati saját forrásokból származó beruházások visszaesését ellensúlyozhatná, hanem összességében a tavalyi szintet jelentősen meghaladó mértékben növelné a megvalósult beruházásokat, és így jelentős támogatást nyújtana az ország gazdasági növekedéséhez.

Hosszútávú lehetőségek és korlátok

Fontos és talán kevésbé ismert tény, hogy a román állami bevételek, azaz a beszedett adók és illetékek GDP-arányos szintje az elmúlt két évtizedben jóval az EU átlaga alatt volt. A Romanian Economic Monitor  által elemzett adatok azt mutatják, hogy a romániai implicit fogyasztási adók (a fogyasztási adók és illetékek aránya a nemzetgazdaság teljes fogyasztásában, beleértve a héát is) az EU-ban folyamatosan a legalacsonyabbak közé tartoztak. A munkajövedelmekre kivetett implicit adók is (a nemzetgazdaságban a teljes bruttó bérből visszatartott bérjárulékok aránya) szintén tartósan mintegy 5 százalékponttal az Uniós átlag alatt maradtak. A különbség az év elején jelentősen csökkent, mivel a „salátarendeletben”  megszüntették az informatikai és más ágazatokban dolgozóknak nyújtott adókedvezményeket. A legnagyobb jövedelmekkel rendelkező vállalatok adója az elmúlt két évtizedben szintén több mint 5 százalékponttal az Uniós átlag alatt volt. Ezen adatok mind azt mutatják, hogy a növekedési oldalon, azaz a költségvetési bevételek beszedésének hatékonysága terén, még sok lehetőség van javulásra Romániában. Összehasonlításképpen, az EU-ban az átlagos költségvetési bevételek az elmúlt 20 évben a GDP 45%-a körül voltak, míg ugyanez a mutató Romániában a 30-35%-ös tartományban ingadozott. 2016 óta csak Írországban és Máltán voltak alacsonyabbak a költségvetési bevételek, mint Romániában, de mindkettő sajátos gazdasági kontextusban. ÍRomániának itt számottevő lehetősége lenne a költségvetési bevételek megnövelésére, a többi európai országgal szembeni lemaradás csökkentésére. Az alacsony állami bevételek problémája nemcsak az európai viszonylatban relatív alacsonyabb adókból adódik, hanem az adók és járulékok beszedésének alacsony hatékonysági szintjéből is. Az említett adók beszedési arányának javítása hatékony módja lehet a költségvetési hiány csökkentésének, amint azt egy korábbi tanulmányunkban 2023-ban is kimutattuk.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a költségvetési hiánynak a GDP 7%-ára történő csökkentése ez év végéig csak az első lépés a költségvetési egyensúly helyreállítása felé. Az elkövetkező években további korrekciós intézkedésekre lesz szükség a költségvetési hiány jelentős csökkentéséhez és az ország gazdasági és pénzügyi egyensúlyának helyreállításához. Ezek az intézkedések valószínűleg a költségvetési bevételek növelésére és a kiadások kordában tartására irányulnak majd. A minőségi közszolgáltatások hosszú távú biztosítása (ami a költségvetési kiadások implicit növekedésével járna) lehetetlen a költségvetési bevételek növelése nélkül.

Van azonban legalább két olyan kockázat, amely komoly akadályokat gördíthet a költségvetési konszolidációs folyamat elé.

  1. Belföldi kockázatot jelent, ha nincs stabil kormány és erős politikai akarat a hiány csökkentésére. Ilyen helyzetben reális a veszélye annak, hogy a költségvetési hiány jelentősen meghaladja a 7%-os célt, vagy akár a tavalyi hiányt is, ami tovább ronthatja Románia hitelességét a befektetők és a hitelminősítők szemében. Ez pénzügyi válságot idézhet elő, amely akár általános gazdasági válsághoz és recesszióhoz is vezethet.
  2. A külső kockázat még hatékony kormányzás mellett is fennáll, mivel a gazdaságot jelentős külső sokkok érhetik. Egyrészt, az európai gazdaság gyengesége kihívást jelent – decemberben például Németországban ismét negatív ipari termelési adatokat regisztráltak. Másrészt ,a Trump elnök által bejelentett vámok különösen a Romániához hasonló kis és nyitott gazdaságokat érinthetik.

Így Románia, amely az EU legnagyobb költségvetési hiányát csökkenteni próbáló gazdaság, nemcsak a belpolitikai instabilitás, hanem a globális gazdasági és geopolitikai kockázatok fényében jelentős külső gazdasági nyomással is szembesül. Ilyen körülmények között a felelős gazdasági kormányzás elengedhetetlenül fontos, és ez jelentheti Románia utolsó reális esélyét a gazdasági és pénzügyi egyensúly helyreállítására, még az elmúlt éveknél kedvezőtlenebb külső körülmények között is.