Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az idei harmadik negyedévre vonatkozóan közzétett ideiglenes statisztikai adatok alapján, amelyek elmaradtak az elemzői várakozásoktól, csapatunk ismét lefelé módosította a román GDP 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését. Így az év eleji optimista várakozásokhoz képest, amelyek 3%-os növekedést jeleztek, illetve a szeptemberben frissített 1,8%-os előrejelzéshez képest modellünk (a nemrég közzétett statisztikai adatokat is figyelembe véve) azt mutatja, hogy az 1% körüli gazdasági növekedés sokkal reálisabb forgatókönyv.

Mi az oka a növekedési előrejelzés csökkenésének?

Annak ellenére, hogy 2024-ben a háztartások reáljövedelmei növekedtek, az ország gazdasága jóval az eredeti várakozások alatt teljesített. Idén több fontos kormányzati döntésnek lehettünk tanúi, mint például a minimálbér növelése, a költségvetési szektorban a fizetések jelentős emelése, a nyugdíjak emelése. Mindezek  az infláció mérsékelt csökkenésével együtt a romániai lakosság reáljövedelmének dinamikus növekedéséhez vezettek. A belföldi fogyasztás így a hazai gazdaság fő hajtóerejévé vált.

A magánszektor kínálata azonban nem tudott lépést tartani a belföldi fogyasztás növekedésével, ami az import növekedéséhez vezetett. Az ipari termékek vagy az élelmiszerek behozatala idén erőteljesen emelkedett, és hasonló tendencia figyelhető meg a szolgáltatások, mint például az idegenforgalmi szolgáltatásokban is (a fogyasztók például a külföldi nyaralásokat részesítették előnyben a belföldi turizmussal szemben). Az import dinamizálódásával párhuzamosan a külső kereslet sajnos szerény maradt. Az ipari szektorban, különösen Németországban és az eurózóna gazdaságában tapasztalható problémák az export sokkal mérsékeltebb növekedését eredményezték, mint az importét. Így a negatív nettó export az idei gazdasági növekedés nagy részét elvitte, és ez a hatás különösen az idei második negyedévben mutatkozott meg.

A vártnál alacsonyabb növekedéshez hozzájáruló másik fontos tényező a beruházások viszonylag erőteljes lassulása volt. Az állami költségvetésből és az európai alapokból finanszírozott beruházásoknak azonban sikerült a pozitív tartományban tartaniuk a beruházásokat, még ha a lakásberuházások vissza is estek.

Utolsóként az informatikai ágazatot kell megemlíteni. A román gazdaság „szupersztár” ágazatának idén jelentős nyomást kellett elviselnie, így 2024-ben szerényebb mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Egyrészt, az ágazatban tapasztalható globális trendek, mint a leépítések és a humán erőforrás helyett a technológiába való beruházás, a globális hálózatokba szorosan beágyazott romániai IT-szektorban is, éreztették hatásukat. Másrészt, a román programozók nemzetközi összehasonlításban már nem jelentenek olyan olcsó alternatívát, ami további nyomást gyakorol az ágazat munkaerőpiacára.

Hogyan fog kinézni Románia gazdasága 2025-ben és azon túl?

  1. Politikai bizonytalanságok befolyásolják a növekedést

A jelenlegi helyzetben a gazdasági elemzők lassabban frissítik 2024-re vonatkozó előrejelzéseiket: többségük 1,7%-os GDP-növekedéssel számol, amit túl optimistának tartunk. 2025-ben Románia gazdasága hasznot húzhat a GDP-növekedés szerény gyorsulásából, de a jelenlegi piaci konszenzus 2,8%-os növekedésre vonatkozó előrejelzésését túl optimistának tartjuk. Becsléseink szerint az elemzők jelenlegi várakozásainak alsó határa, +1,5% reálisabb forgatókönyvnek tűnik. Pesszimistább előrejelzésünk külső és belső tényezőkön alapul.

A külső környezetben a gazdasági bizonytalanságok meglehetősen nagyok. Bár a legtöbb elemző arra számít, hogy az euróövezetben folytatódik a fellendülés (a piaci konszenzus szerint szerény növekedésre számíthatunk az iparban), a geopolitikai feszültségek, beleértve a nemzetközi kereskedelemben jelentkező konfliktusokat és protekcionizmust, negatívban befolyásolhatját ezt.

Belföldön, az elnökválasztás első fordulójának váratlan eredményei és a szélsőségek erősödése által felerősített politikai bizonytalanságok súlyos terhet jelentenek az ország gazdaságának. Ebben a forgatókönyvben a költségetési hiányt korrigáló intézkedések még kiszámíthatatlanabbá válnak, ami jelentősen hozzájárul a megnövekedett gazdasági kockázatokhoz, mind az üzleti környezet, mind az ország teljes lakossága számára. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel a jövedelemadók emelése, az áfaemelés, vagy ezen intézkedések bármely kombinációja. A jelenlegi helyzetben sajnos ezek az intézkedések elkerülhetetlennek tűnnek: ha a leendő kormány nem hajt végre hiteles intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére, ennek a finanszírozása rendkívül nehézzé válik, és  költségei negatívan hatnak majd mind a romániai vállalatokra, mind a háztartásokra. Csak remélni tudjuk, hogy ezeket az intézkedéseket fokozatosan és átgondolva hajtják végre, olyan hirtelen döntések nélkül, amelyek nagy hatással legyenek a gazdaság szereplőire.  Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a költségvetési hiány fokozatos csökkentéséhez vezetnek a következő néhány év során, és hosszú távon fenntarthatóbbá teszik azt.

  1. Alacsonyabb infláció jelentős rövid távú kockázatokkal

A költségvetési hiány fokozatos csökkentése és a gyengülő belföldi kereslet nagy valószínűséggel az infláció mérsékelt csökkenéséhez vezet. De ennek a csökkenő tendenciának, főleg rövid távon, magas kockázatai vannak.  A költségvetési korrekciós intézkedések egészen különböző módon befolyásolhatják az inflációs rátát. Például a jövedelemadók emelése hozzájárulhat az infláció csökkenéséhez (a belföldi kereslet és fogyasztás csökkentése révén), de a TVA esetleges emelése szinte azonnal növelheti az inflációt. Középtávon azonban arra számítunk, hogy Romániában az infláció továbbra is csökkenő tendenciát mutat a központi banki cél felé, ami a hitelkamatok csökkenéséhez is vezet.

  1. A költségvetési hiány csökkentése és hosszú távú kilátások

Idén Románia, valószínűleg az egész EU szintjén, a legnagyobb államháztartási hiányt fogja elkönyvelni. Az elmúlt 6 évben Románia minden évben nagy költségvetési hiányt halmozott fel, minden alkalommal túllépve az Európai Bizottság által meghatározott 3%-os küszöbértéket. E jelentős hiány kezelése nemcsak 2025-ben, hanem a következő években is komoly erőfeszítéseket igényel majd, feltéve, hogy 2025-ben nem lesz szükség azonnal jelentős és hirtelen korrekcióra. A legoptimistább forgatókönyv szerint a költségvetési korrekciót fokozatosan, több éven keresztül hajtják végre. A folyamat természetesen nagymértékben függ az EU gazdaságának fellendülésétől is, de az európai gazdaság strukturális problémáinak megoldása is több évet vesz igénybe. Így 2-3 éves időtávlatban a román gazdaság növekedése valószínűleg a szokásos 3-4%-os átlag alatt marad.