A globális és az európai gazdaság nehéz időszakon megy keresztül, amelyben több válság – például az ukrajnai háború, a közel-keleti háború, az energiaválság, az inflációs nyomás stb. – tevődik egymásra, jelentős nyomást gyakorolva minden nemzetgazdaságra. Ilyen kontextusban egy, a világgazdasághoz és különösen az európai gazdasághoz szorosan kötődő országnak egyetlen lehetősége van: mivel nem képes érdemben befolyásolni a globális jelenségeket, a lehető legnagyobb belső stabilitásra van szüksége ahhoz, hogy reziliens maradhasson és kezelje a válságok negatív hatásait. Pont ebben az időszakban Románia súlyos politikai instabilitással küzd, ennek csúcspontja a parlamentben benyújtott és elfogadott bizalmatlansági indítvány volt, amelynek eredményeként az Ilie Bolojan vezette kormányt 2026. május 5-én megbukott. Ilyen helyzetekben a politikai bizonytalanság nem marad csak a politikum problémája, hanem gyorsan átterjed a gazdaságra is: csökken a befektetők bizalma, elhalasztják a befektetési döntéseket, volatilitás alakul ki a pénzügyi piacokon, így további nehézségek merülnek fel a költségvetési hiány kezelésében és a szükséges reformok végrehajtásában.

Az első jel ebbe az irányba közvetlenül a bizalmatlansági indítvány benyújtására vonatkozó szándék bejelentése után érkezett, amikor az euró árfolyama jelentősen emelkedett, néhány nap alatt elérve az 5,27 lejes történelmi csúcsot. A feszültségek gyorsan átterjedtek az államadósság finanszírozási piacára is: az állam finanszírozási költségei emelkedtek, a CDS-felár nőtt, jelezve, hogy a piacok magasabbnak ítélik az ország adósságkockázatát. Ugyanakkor további kockázatot jelent az a kilátás, hogy a hitelminősítő intézetek Románia minősítését „junk” kategóriába sorolják vissza. Ilyen körülmények között a hiány finanszírozása drágul, és a befektetők állampapírok iránti kereslete csökkenhet, ami tovább növeli a nyomást Románia pénzügyi és költségvetési stabilitására. A politikai instabilitás hatásai tartósabbak lesznek, és végül az ország gazdasági teljesítményének romlásában fognak megmutatkozni. Ennek fényében a Romanian Economic Monitor csapata jelentősen módosítja a román GDP 2026-os alakulására vonatkozó előrejelzését, és először az év során negatív értéket, azaz gazdasági visszaesést jelez előre.

Az év elején Romanian Economic Monitor csapata 0,8%-os enyhe gazdasági növekedéssel számolt, amelyet, az első félév gyengébb gazdasági kezdete után, elsősorban a makrogazdasági mutatók fokozatos javulása támasztott alá 2026 második felében (a megszorító intézkedések hatásainak csökkenése, a költségvetési konszolidáció, az infláció csökkenése, az uniós források gyorsabb felhasználása). Az előrejelzés első felülvizsgálatára az iráni katonai konfliktus kitörésekor került sor, amikor a gazdasági növekedési becslést 0,4%-ra, majd néhány héttel később 0,2%-ra csökkentettük.  Jelenleg, a globális válságok és a romániai belpolitikai instabilitás együttes hatása miatt, az új előrejelzés a GDP 0,5%-os csökkenését jelzi, ami 2026 egészére mérsékelt gazdasági recessziót jelentene.

Ennek ellenére vannak okok a visszafogott optimizmusra. Hosszabb távon a gazdaság stabilizálódásának lehetősége is fennáll: az infláció mérséklődése a vásárlóerő és a belföldi fogyasztás fellendüléséhez vezethet, a fiskális intézkedések hatása fokozatosan elhalványulhat, és az üzleti környezet is alkalmazkodhat az új gazdasági realitásokhoz. Amennyiben Románia következetesen folytatja a költségvetési konszolidációt, a befektetők bizalma erősödhet, és az államadósság finanszírozási feltételei normalizálódhatnak. Ezek a fejlemények kedvező feltételeket teremthetnek a gazdasági növekedés újraindulásához. Ennek fényében 2027-re vonatkozó becslésünk továbbra is pozitív, az előrejelzés szerint Románia GDP-je 2,2%-kal fog növekedni.